Reflektorfényben:

Helytörténet

1 / 3

A községről 1258-ban történik először említés, mégpedig a következőképpen: ...separat metae de Cholomia et Inam. Az Inámi nemesek birtoka volt, közülük István 1275-ben elfoglalta Cseri községet, s a király ezt a tettét elítélte.
Inámi László 1328-ban, mint szomszéd részt vett Ináncs, majd 1329-ben a ma már kipusztult Kaladé község határában a körsétán (határjárásban).

1384-ben a Keszy család az itteni földesúr, 1470-ben Inám a Terjényi nemzetségből való Radnolth István kezében van. 1514-ben Kóváry Pál átengedte inámi birtokát Terjényi Györgynek, aki a kölcsön ellenértékéül ezzel a birtokkal kötötte le magát az érseknek.

Ugyanebben az évben Inámot kölcsönkért pénzen szerezte meg Werbőczy István - külső tartalom, aki 1515-ben Simonffy (Palotai) Péternek adta zálogba a tőle felvett kölcsön fejében.

1524-ben Werbőczy István 28 jobbágyportát, 1525-ben pedig 27 portát birtokolt itt. Ekkor nógrádi birtokokért átengedte a községet Bay Mihálynak - külső tartalom; mint földesurat Szoby Mihályt is itt találjuk.

A mohácsi csata után a meggyengült Magyarországra betörtek a törökök, s elkezdődött a több mint 150 évig tartó török megszállás.

1539-ben a Bolgár család (Zápolya - külső tartalom) Szapolyai János - külső tartalom királytól nemesi címerről szóló okmányt kapott, s a kuriális telekre Werbőczy és a Szobyak után új adománylevelet. A család az Inámi nemesi előnevet kapta. A 16. században az esztergomi káptalan is kapott itt birtokokat, melyeket Werbőczy István lánya ajándékozott oda az apja lelki üdvéért leszolgált 100 gyászmise ellenértékéül. Inámot a török hordák több ízben meglátogatták és kifosztották.
Nem csoda tehát, hogy a török adószedők 1664. évi lajstromában Nagy Inám mint lakatlan falu van vezetve, amely az újvári török kormányzóságba (vilajet - külső tartalom), Bars megyébe - külső tartalom (náhije) és az újvári szandzsákba v. járásba (livá) tartozott.
A tized (dézsma) összege 500 akcse-t (kis, Térkép, az első katonai bemérés 1782-ből ezüstszínű oszmán aprópénz) tett ki. A törökök 1686-os, Magyarországról történ kiűzése után a földesurak igyekeztek minél előbb betelepíteni elhagyatott birtokaikat. Így volt ez Inám esetében is, ahol az új falut az eredeti községtől 2-3 km-rel lejjebb építették fel (Ipolynyék és a mai Inám között).

A község újraéledését azonban a II. Rákóczi Ferenc - külső tartalom szabadságharcával (1703 - 1711) összefüggő események, és az 1773-as országos méretű pestis - külső tartalomjárvány lassította. Jelentős eseménynek számított a tisztújítás 1709-ben. Gebhard György kormánybiztos elnökletével 1709. július 23-án Inám községben tartották a megyegyűlést. Az 1713-ban kitört pestisjárvány alaposan megtizedelte az itteni lakosságot is. Ennek ellenére 1715-ben 15 háztartást, 1720-ban pedig már 22 háztartást jegyeztek itt fel.

A község lakossága földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkozott.
A Bolgár családon kívül más nemesi családok is szereztek itt birtokokat – Buris, Rados, Skerlecz. Az úrbéri földek 1770. évi telekkönyvi nyilvántartásában a következő lakosok nevei szerepelnek:

Örökös jobbágyok:

  • Cetényi András
  • Pál Nagy József
  • Ifj. Pál Nagy András
  • Bugyi János
  • Ifj. Pál Nagy János
  • Pál Nagy György
  • Nagy Mátyás
  • Cetényi Pál
  • Pásztor Albert
  • Bartucz János
  • Id. Pál Nagy András
  • Ifj. Nagy Pál
  • Bugyi József
  • Bugyi Ignác
  • Pál Nagy András
  • Gál Nagy István
  • Fillér János
  • Gál Nagy János
  • Gáál Nagy György
  • Ifj. Pál Nagy János
  • Id. Nagy Pál
  • Cetényi Mátyás
  • Bugyi László
  • Mártony János
  • Mártony Tamás
  • Ifj. Bugyi István
  • Bugyi György
  • Id. Bugyi István
  • Legifj. Bugyi István
  • Bugyi András
  • Gál Nagy Mátyás és Gál Nagy Péter

Házas zsellérek:

  • Kocsi Miklós
  • Pál Nagy Mátyás
  • Oroszlány Mihály
  • Sipos Mihály
  • Molnár Mátyás
  • Rados János
  • Horváth Dorottya
  • Dobos Judith
  • Márton Pál
  • Páldi János

Házatlan zsellérek:

  • Oroszlány István
  • Bartucz András özvegye
  • Bugyi István özvegye
  • Id. Bugyi István özvegye
  • Bugyi Gergely